Amikor a kezembe kaptam a diplomámat - ezév július 28-án - nem éreztem semmi különöset. Talán közönyös vagyok az intézményes oktatás irányába; mégis úgy gondolom, inkább a gyakorlat teszi. A mestert is, csakúgy, mint a megszerzett cím irányába való óvatos viszonyulást. Minél többet tanulok, annál inkább tisztában vagyok vele, mennyi mindent nem tudok.
Ígyhát - immáron iskolapszichológusként is - egyelőre megmaradtam amellett, amihez - úgy gondolom, úgy is tűnik - értek. Apró ifjoncokat tanítgatok nap mint nap az angol nyelv rejtelmeire; és talán egy kicsit többre, másra is. Az élet íratlan szabályaira, lehetőségeire, szépségére. Legalábbis én így igyekszem.
Így is, nem hivatalosan sokszor, sokan fordulnak hozzám kérdésekkel, kételyekkel, ötletekkel, történetekkel; amelyekre eddig mindig így kezdődött a válasz: "Ezt most nem egy pszichológus mondja, de szerintem..."
Nos - e téren szakmai tapasztalatom nem lévén - úgy gondolom, az itt olvasottakat sem első sorban a pszichológusi oldaláról célszerű szemlélni. Jelen blog gyűjtemény, ötletbazár, tapasztalat-csere, gondolat-megosztás, színtér a tanács-kérésre és -adásra - természetesen tagadhatatlanul egy Helen Doron angoltanár és iskolapszichológus virtuális tollából.
Célom, hogy megkönnyítsem az információ-cserét köztünk; hogy megoszthassam mindazt, amit tudok, és más számára is hasznos lehet; hogy közösséget formáljak; és nem utolsó sorban, hogy kellemes kikapcsolódással szolgáljak azoknak, akik életében hozzám hasonlóan kulcsfontosságú szerep jut a nevelésnek.
Jó olvasgatást, kellemes időtöltést kívánok!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése